Alapszabály
A Magyar Jog- és Államtudományi Társaság az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdésében és X. cikk (1) bekezdésében foglaltak alapul vétele mellett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseire tekintettel működő közhasznú egyesület, amely
– közhasznú tevékenységeit a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 1. § (1) bekezdésében és 3. § (1) bekezdésében foglalt közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi,
– nyilvántartott tagsággal rendelkezik, illetve
– az önkormányzatiság elvének érvényre juttatásával, tudományos alapokra építve, mindennemű politikai tevékenység mellőzése és a pártsemlegesség megvalósítása mellett szervezi tagjainak a tevékenységét.I. fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) A Társaság hivatalos elnevezése: Magyar Jog- és Államtudományi Társaság
(2) A Társaság hivatalos angol nyelvű elnevezése: Hungarian Association of Legal and Political Sciences
2. § (1) A Társaság hivatalos elnevezésének rövidítése: MJÁT
(2) A Társaság angol nyelvű hivatalos elnevezésének rövidítése: HALPS
3. § A Társaság alapításának éve: 2011.
4. § A Társaságot létesítő személyek neve és lakóhelye:
(a) Dr. Bónis Péter
(b) Dr. Fejes Zsuzsanna
(c) Dr. Kiss Anna
(d) Dr. Kovács Endre Miklós
(e) Dr. Mázi András
(f) Dr. Mészáros Ádám
(g) Prof. Dr. Paczolay Péter
(h) Dr. Pánovics Attila
(i) Dr. Rigó Anett
(j) Dr. Szabó András Zoltán
(k) Dr. Tóth Zoltán
(l) Dr. Zsidai Ágnes
5. § A Társaság első vezető tisztségviselői:
(a) Prof. Dr. Paczolay Péter, elnök
(b) Dr. Fejes Zsuzsanna, alelnök
(c) Dr. Kovács Endre Miklós, alelnök
(d) Dr. Tóth Zoltán, alelnök
6. § A Társaság működési területe: a Társaság tevékenysége Magyarország egész területére kiterjed.
7. § A Társaság székhelye: 6725 Szeged, Bécsi krt. 2-4/B. II/9.
8. § A Társaság pecsétje körpecsét, a következő koncentrikus köriratokkal: Hungarian Association of Legal and Political Sciences, Magyar Jog- és Államtudományi Társaság. A körpecsét origójában a 9. § szerinti szimbólum (logó) található.
9. § (1) Az Társaság szimbóluma (logója): (megtekinthető PDF formátumban)
(2) A Társaság szimbóluma (logója) a „Magyar Jog- és Államtudományi Társaság” feltüntetése nélkül is használható.
10. § A Társaság jelmondata: Cum iurisprudentia pro bono publico.
II. fejezet
A Társaság céljai
11. § Alapul véve a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) 1. § (1) bekezdésében foglaltakat, a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság (a továbbiakban: Társaság) célja a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatok ellátása nyomán az állam- és jogtudományokat művelő szakemberek állandó tudományos és szakmai fórumának biztosítása, ezzel is elősegítve különösen:
(a) az egyes kutatóhelyek, egyetemek elméleti tudományos kutatóinak, valamint a gyakorlati szférában tevékenykedő szakembereknek a szakmai kapcsolatépítési lehetőségeit, ezáltal a szakmai tapasztalatok kölcsönös megismerését;
(b) az olyan hazai és külföldi civil szervezetekkel való együttműködéseket, amelyek célkitűzései egybeesnek a Társaságéval;
(c) az új tudományos eredmények közzétételét a Társaság kiadványaiban, különösen a De iurisprudentia et iure publico – Jog- és politikatudományi időszaki folyóirat egyes számaiban;
(d) a jog- és államtudományok területén jelentkező problémák közös eszmecserék révén történő megoldási javaslatainak kidolgozását, jogrendszerünk tudományos alapokon álló továbbfejlesztését, ezzel is előmozdítva a magyar jogi kultúra ápolását és annak minőségi továbbfejlesztését.III. fejezet
A Társaság tevékenysége
12. § (1) A Társaság a céljainak megvalósítása érdekében tudományos kutatási, továbbá tudományszervezői közhasznú tevékenységet folytat, az MTAtv. 3. § (1) bekezdésében foglalt közfeladatokhoz kapcsolódóan.
(2) A tudományos kutatási tevékenysége körében a Társaság:
(a) az állam- és jogtudományokhoz kapcsolódó – aktuális témákat feldolgozó –tudományos projekteket szervez, szakmai kutatásokat végez [MTAtv. 3. § (1) bekezdés a) és j) pontjai];
(b) tudományos alapokon nyugvó belföldi, határon túli és egyéb nemzetközi projektekbe kapcsolódik be [MTAtv. 3. § (1) bekezdés a) és j) pontjai].
(3) A tudományszervezői tevékenysége körében a Társaság:
(a) a jog- és államtudományokat művelő egyes karokkal, intézetekkel, tanszékekkel, továbbá jogi szakmai alapokon szerveződő más tudományos intézményekkel – belföldön, valamint határon túl és egyéb nemzetközi viszonylatban – szoros kapcsolatot tart fenn [MTAtv. 3. § (1) bekezdés a) és h)-i) pontjai];
(b) teret ad a szakmai tapasztalatcsere valamely formájának (konferencia, workshop, kerekasztal-beszélgetés, szeminárium) elősegítve ezzel is a belföldi, a határon túli valamint az egyéb nemzetközi szintű tudományos hálózatok kialakítását [MTAtv. 3. § (1) bekezdés a) és d) pontjai, valamint j)-k) pontjai];
(c) gondozza a De iurisprudentia et iure publico – Jog- és politikatudományi időszaki folyóiratot, valamint az egyéb, eseti kiadványait [MTAtv. 3. § (1) bekezdés a) és k) pontjai];
(d) kezeli és fejleszti a hivatalos honlapját és egyéb internetes megjelenéseit, amiken keresztül folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot a különböző tudományos tevékenységeiről, eredményeiről [MTAtv. 3. § (1) bekezdés a) pontja];
(e) díjakat, címeket alapít és ítél oda a kiemelkedő szakmai munkát végző elméleti és gyakorlati szakemberek részére, tevékenységük elismeréseképpen [MTAtv. 3. § (1) bekezdés m) pont].
(4) A Társaság a közhasznú tevékenységei által nyújtott közhasznú szolgáltatások tekintetében nem zárja ki, hogy azok a tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek legyenek, melyekről a hivatalos honlapján keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt a nyilvánosság számára. A nyilvánosság biztosítása – a Társaság hivatalos honlapján való közléssel párhuzamosan – adott esetben a tárgy szerint érintett online vagy nyomtatott sajtó útján is megvalósulhat.
13. § (1) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást semmilyen formában nem nyújt, továbbá azoktól anyagi támogatást nem fogad el.
(2) A Társaság az országgyűlési képviselők választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.IV. fejezet
A Társaság tagsága
14. § A Társaság tagja lehet minden olyan belföldi, magyar állampolgárságú természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal a társasági célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre.
15. § (1) A Társaság tagsága rendes tagokból (a továbbiakban: tag) áll.
(2) A Társaság tagja lehet az a belföldi, magyar állampolgárságú természetes személy, aki
(a) állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik;
(b) a Társaság két tagja írásban ajánlja a kérelmező felvételét;
(c) csatlakozási szándékát, együttműködési készségét kinyilvánította az erre a célra rendszeresített belépési nyilatkozat aláírásával;
(d) a szakmai előéletének megismerése érdekében benyújtja a részletes szakmai önéletrajzát;
(e) az Elnökség, mint a tagfelvételi kérelem elsőfokú elbírálására jogosult szerv támogatását bírja, a kérelmező személy elméleti vagy gyakorlati – esetleg mindkettő – munkássága alapján vagy a Közgyűlésnek, mint másodfokú szervnek a jóváhagyásával rendelkezik arra az esetre, ha az Elnökség első fokon elutasította az e tárgyban utóbb fellebbezést benyújtó személy felvételét a Társaságba;
(f) az éves tagdíjhoz mérten – a tagsági jogviszony keletkezésének időpontjára tekintettel – meghatározott időarányos összeget az e tárgyban meghozott közgyűlési döntésről való értesítést követő tizenöt napon belül megfizeti a Társaság részére.
16. § A Társaság a tagjairól nyilvántartást vezet, melynek gondozásáért, naprakésszé tételéért az Elnökség felel. A tagokról rendelkezésre álló adatok megőrzése a mindenkori adatvédelmi szabályoknak megfelelően történik.IV.1.
A tagság keletkezése
17. § A tagság felvétellel keletkezik.
18. § (1) A Társasághoz érkezett tagfelvételi kérelmekről az Elnökség dönt.
(2) Az a személy, aki a Társaság tagjává kíván válni, a 15. § (2) bekezdés (a) (b) (c) (d) pontjaiban meghatározott dokumentumokat – az (a) pont esetében a diploma egyszerű másolatát – tartalmazó kérelmét a Társaság Elnökéhez címezve szükséges benyújtania, aki e kérelmet jóváhagyás céljából az Elnökség soron következő ülése elé terjeszti.
(3) Az Elnökség a Társaság alapszabályában kitűzött célok érvényre juttatásának, valamint az abban lefektetett, továbbá az Elnökség és a Közgyűlés által meghatározott feladatok megvalósításának a mindenkori biztosítása mellett mérlegeli a felvételt kérő személy tagságát, amiről – első fokon – elnökségi határozatban döntést hoz.
(4) Az Elnökség a tagfelvételi kérelem tárgyában a soron következő ülésén köteles dönteni.
(5) A felvételt nyert tag rövid bemutatása az Elnök kötelessége, aminek a tagfelvételt támogató elnökségi határozat meghozatalát követő Közgyűlés alkalmával – ha a kérdésben a Közgyűlés dönt másodfokon, akkor még azon az ülésen – köteles eleget tenni.
(6) A tagfelvételt megtagadó elnökségi határozat ellen tizenöt napon belül a Társaság Közgyűléséhez lehet fellebbezni, amelyről – az elnöki előterjesztést követően – a soron következő Közgyűlés másodfokon dönt, minősített többséggel.
19. § (1) A felvételt nyert tag tagsági jogviszonya a felvételt követő tizenöt napig feltételes hatályú. A tagsági jogviszony az éves tagdíjhoz mérten – a tagsági jogviszony keletkezésének időpontjára tekintettel – meghatározott időarányos összegnek az e tárgyban meghozott döntésről való értesítést követő tizenöt napon belüli befizetésének a pillanatától kezdve válik teljes hatályúvá. Ezzel egyidejűleg az újonnan felvételt nyert tag személyének a tagok nyilvántartásába történő bejegyzésére is sor kerül.
(2) Abban az esetben, ha a felvételt nyert tag tizenöt napon belül nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt fizetési kötelezettségének, a feltételes tagsági jogviszonya automatikusan megszűnik. Ezt a tényt az Elnökség írásban rögzíti, ezzel egyidejűleg erről a többi tagot értesíti.IV.2.
A tagok jogai és kötelezettségei
20. § A tag tagsági jogait kizárólag személyesen gyakorolhatja.
21. § A Társaság tagjának jogai:
(a) szavazati joggal részt vehet a Társaság Közgyűlésén;
(b) a Társaság bármely tisztségére jelöltet állíthat, választhat és választható;
(c) észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat, továbbá javaslatokat és indítványokat tehet a Társaság céljai és tevékenységi körébe tartozó tárgykörök kapcsán;
(d) kérdéssel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat a Társaság Elnökéhez, Elnökségéhez vagy Közgyűléséhez;
(e) a Társaság bármely szervének jogsértő határozatát – a tudomására jutástól számított harminc napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja;
(f) felvilágosítást, tájékoztatást kérhet a Társaság Elnökségétől, továbbá a Társaság irataiba betekinthet, amennyiben ezzel a személyiségi jogokat, valamint a Társaság gazdasági érdekeit nem sérti;
(g) igénybe veheti a Társaság által a tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat;
(h) részt vehet a Társaság tevékenységében, rendezvényein, egyéb összejövetelein.
22. § (1) A Társaság tagja, elnökségi tagja és felügyelő bizottsági tagja kérheti a bíróságtól a Társaság szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.
(2) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a Társaság ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
(3) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
(4) Ha a határozatot a Társaság Elnökségének tagja támadja meg, és a Társaságnak nincs más olyan elnökségi tagja, aki a Társaság képviseletét elláthatná, a perben a Társaságot a Felügyelő Bizottság által kijelölt felügyelő bizottsági tag képviseli. Ha a Felügyelő Bizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a Társaság perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.
(5) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.
23. § A Társaság tagjának kötelezettségei:
(a) közreműködik a Társaság céljainak elérésében és a tevékenységi körében meghatározottak megvalósításában;
(b) megtartja az alapszabályban és az egyéb társasági (belső) szabályzatokban rögzített rendelkezéseket;
(c) ha valamely tisztségre megválasztják és azt elvállalja, azt a legjobb képességei szerint ellátja;
(d) a Társaság Közgyűlése vagy Elnöksége által elfogadott határozatokat megtartja;
(e) a Társaság vagyonát megóvja;
(f) a Közgyűlés által megállapított tagdíjat a Társaság részére megfizeti;
(g) a Társaság érdekeit szem előtt tartja, tekintélyét megóvja, valamint megbecsülését gyarapítja.
IV.3.
A tagság megszűnése
24. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik
(a) a tag kilépésével;
(b) a tagsági jogviszony Társaság általi felmondásával;
(c) a tag kizárásával;
(d) a tagsági jogviszony törlésével;
(e) a tag halálával;
(f) a Társaság jogutód nélküli megszűnésével.
(2) A tagsági jogviszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején és tagságával összefüggésben keletkezett kötelezettségek teljesítése alól.
25. § (1) A tag a Társaságból bármikor, indokolás nélkül, az Elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozattal kiléphet.
(2) A kilépési nyilatkozat Elnökhöz történő megérkezésével megszűnnek a tag tagságból eredő jogai és kötelezettségei. Az Elnök a kilépett tag személyéről a soron következő Közgyűlésen értesíti a tagságot.
26. § (1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, a Társaság a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
(2) A felmondásról első fokon a Társaság Elnöksége dönt.
(3) A felmondásról szóló közgyűlési határozat ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül a Társaság Közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezés halasztó hatályú, ám a Közgyűlés határozatáig a tagsági – és adott esetben a vezető tisztségből fakadó – jogok szünetelnek.
(4) Az elnökségi taggal szembeni felmondásról a Közgyűlés dönt.
(5) A felmondás tárgyában hozott közgyűlési határozat ellen a 22. § alapján lehet jogorvoslattal élni.
27. § (1) Amennyiben a tag a jogszabályokban, az alapszabályban és az egyéb (belső) társasági szabályzatokban rögzített rendelkezéseket, valamint a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat felróható módon, súlyosan vagy ismételten megsérti, avagy a tagságból folyó kötelezettségeit neki felróhatóan nem teljesíti, – bármely tag vagy társasági szerv kezdeményezésére – az Elnökség az erre irányul eljárás nyomán kizárhatja a Társaságból.
(2) A kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a tagot a Társaságot sértő tevékenysége vagy mulasztása megszüntetésére az Elnökség előzetesen írásban figyelmeztette, de a tag a felszólítás ellenére sem változtat a szabályellenes tevékenységén vagy nem pótolja a mulasztását.
(3) A tag kizárását kimondó elnökségi határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell.
(4) A kizárást kimondó határozat ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül a Társaság Közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezés halasztó hatályú, ám a Közgyűlés határozatáig a tagsági – és adott esetben a vezető tisztségből fakadó – jogok szünetelnek.
(5) Az Elnökség tagjának kizárásáról a Közgyűlés dönt. Az elnökségi tag kizárása tárgyában hozott közgyűlési határozat ellen a 22. § alapján lehet jogorvoslattal élni.
28. § (1) Az Elnökség határozata alapján törléssel szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a tag a tagsági díját annak esedékességétől számítva két hónapon túl nem fizeti meg az Elnökség írásbeli felszólítása ellenére sem.
(2) A törlést kimondó határozat ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül a Társaság Közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezés halasztó hatályú, ám a Közgyűlés határozatáig a tagsági – és adott esetben a vezető tisztségből fakadó – jogok szünetelnek.
(3) Az Elnökség tagjának törléséről a Közgyűlés dönt. Az elnökségi tag törlése tárgyában hozott közgyűlési határozat ellen a 22. § alapján lehet jogorvoslattal élni.
29. § A tagsági jogviszonynak a tag elhalálozása következtében történt megszűnése esetén a halál tényének hitelt érdemlő megállapítása az Elnökség feladata, amelyről a soron következő Közgyűlésen beszámol. Ezt követően törli az elhalálozott tag adatait a Társaság tagsági nyilvántartásából.V. fejezet
A Társaság szervezete
30. § A Társaság tevékenységét végző szervek a Közgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Szakmai tagozatok.V.1.
A Közgyűlés
31. § A Közgyűlés a Társaság döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll.
32. § A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
(a) a Társaság megalakulásának, megszűnésének, továbbá egyesülésének és szétválásának elhatározása;
(b) az alapszabály megállapítása, egyéb (belső) szabályzatok elfogadása és ezek módosítása;
(c) az évi költségvetés meghatározása és elfogadása;
(d) az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása;
(e) döntés a tagdíj és egyéb hozzájárulások mértékének a megállapításáról, a fizetésük módjáról és határidejéről;
(f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, az Elnökség tagjával, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
(g) a jelenlegi és korábbi társasági tagok, az Elnökség tagjai és a Felügyelő Bizottság tagjai vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
(h) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
(i) a végelszámoló kijelölése;
(j) a Társaság megszűnése esetén a társasági vagyon további felhasználásának módja;
(k) az Elnökség tagjainak megválasztása illetve döntés a visszahívásukról;
(l) az Elnökség határozatainak felülvizsgálata;
(m) az Elnökség évi (szakmai, valamint gazdasági-vagyoni) beszámolójának elfogadása;
(n) a tag kizárása a 27. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján;
(o) az Elnökség tagjának kizárása a 27. § (5) bekezdésében foglaltak szerint;
(p) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása;
(q) a Felügyelő Bizottság évi beszámolójának elfogadása;
(r) a tagsági jogviszony törléssel való megszüntetése a 28. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján;
(s) az elnökségi tag tagsági jogviszonyának törlése a 28. § (3) bekezdésében foglaltak szerint;
(t) döntés díjak, címek létrehozásáról, odaítéléséről és megszüntetéséről;
(u) a Társaság működésének felügyelete;
(v) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály, valamint a tagok összessége a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
33. § (1) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
(2) A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata.
34. § (1) Kötelező Közgyűlést összehívni a következő esetekben:
(a) ha a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
(b) a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
(c) a Társaság céljainak elérése veszélybe került;
(d) ha azt a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kérvényezi az Elnöknél;
(e) az Elnökség tagjainak megválasztásához, illetve visszahívásukhoz;
(f) ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezi;
(g) a Felügyelő Bizottság indítványára;
(h) ha a felügyeletet gyakorló ügyészség azt írásban indítványozza;
(i) ha azt a bíróság elrendeli.
(2) Az (1) bekezdés (a) (b) és (c) pontjai alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.
35. § Amennyiben az Elnök harminc napon belül nem hívja össze a Közgyűlést, akkor azt az általános szabályok szerint a tagok is összehívhatják.
36. § (1) A tagok részére meghívót kell küldeni legalább nyolc nappal a Közgyűlés időpontja előtt.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
(a) a Társaság pontos nevét és székhelyét;
(b) a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
(c) az ülés napirendjét.
(3) A meghívóban közölni kell azt az időpontot is, amikor az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredetileg megállapított időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.
37. § (1) Az Közgyűlés napirendjét a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
(2) A Közgyűlésre szóló meghívó kézbesítésétől, illetve a Társaság honlapján történt közzétételétől számított öt napon belül a tagok és a Társaság szervei a Közgyűlést összehívó Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
(3) A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó Elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
38. § (1) A Közgyűlés nyilvános, de a személyiségi jogok védelme, valamint az adatvédelem érdekében a nyilvánosság kizárható. A zárt ülésen kizárólag a Társaság tagjai vehetnek részt.
(2) A Közgyűlés nyilvánossága érdekében a Közgyűlésre szóló meghívót a Társaság hivatalos honlapján közzé kell tenni úgy, hogy a meghívó nyilvánosságra hozatala és az ülés napja között legalább nyolc nap időköznek kell lennie.
39. § (1) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a teljes tagságot megtestesítő szavazatok több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
(2) A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett a megjelent tagok illetve szavazatok számától függetlenül határozatképes, amennyiben erre a tagok figyelmét a Közgyűlésre szóló meghívóban az Elnök felhívta.
(3) A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
40. § A Közgyűlést az Elnök vezeti. Az Elnök akadályoztatása esetén a jelenlévő elnökségi tagok közül a rangidős személy látja el a Közgyűlés levezetésével kapcsolatos teendőket.
41. § (1) A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Kivételt jelent ezalól az Elnökség tagjainak megválasztása a 45. § szerint, valamint azok visszahívása a 46. §-ban foglaltaknak megfelelően.
(2) A jelenlévő tagok egyharmadának illetve az Elnök vagy az Elnökség javaslatára a Közgyűlés – egyszerű szótöbbséggel – dönthet úgy, hogy az adott kérdésben hozott határozat csak minősített többséggel érvényes.
42. § (1) A minősített többség a jelenlévő tagok által megtestesített szavazatok több mint kétharmadát jelenti.
(2) Minősített többség szükséges:
(a) az alapszabály elfogadásához, illetve annak módosításához;
(b) az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához;
(c) a tag felvételét megtagadó elnökségi határozat tárgyában másodfokon meghozott közgyűlési határozat esetén;
(d) a tag kizárását kimondó elnökségi határozat tárgyában másodfokon meghozott közgyűlési határozat esetén;
(e) az elnökségi tag visszahívása tárgyában hozott közgyűlési határozat elfogadásához;
(f) díjak létrehozásáról, odaítéléséről és megszüntetéséről;
(g) mindazon ügyekben, amelyeket a jelenlévő tagok egyharmada illetve az Elnök vagy az Elnökség javaslatára a Közgyűlés – egyszerű szótöbbséggel – a minősített többséget igénylő tárgykörök közé utal.
(3) A Társaság hivatalosan nyilvántartott valamennyi tagjának háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges:
(a) más civil szervezettel történő egyesülés, illetve a szétválás kimondásához;
(b) a Társaság megszűnésének kimondásához.
43. § (1) Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a soron következő Közgyűlésen az adott ügyet újra kell tárgyalni és újból szavazásra kell bocsátani. Amennyiben az újraszavazás esetén sem sikerül dönteni az adott kérdésben, úgy azt elvetettnek kell tekinteni.
(2) A leadott szavazatok számlálására a Közgyűlés a levezető elnök javaslatára három tagot választ egyszerű szótöbbséggel.
44. § A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
(a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Társaság terhére másfajta előnyben részesít;
(b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
(c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
(d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társasának nem tagja;
(e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
(f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
45. § (1) A Elnökség tagjainak jelölése nyíltan, míg megválasztásuk titkos szavazással történik, amely alól kivételt képez az alakuló Közgyűlés, melyen a választás nyílt szavazással – ellenjelölt hiányában közfelkiáltással – is történhet.
(2) Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki a jelenlévő tagok szavazatainak több mint kétharmadát megszerezte (minősített többség). Ha ilyen személy az első szavazás alkalmával nincs, második szavazást kell tartani. A második szavazáson egyetlen jelölt esetén őt megválasztottnak kell tekinteni, ha a leadott érvényes szavazatok több mint felét megkapta. Ha a második szavazáson több jelölt van, közülük azt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta (egyszerű többség). Szavazategyenlőség esetén újabb szavazást kell tartani.
46. § (1) A Társaság Közgyűlése az elnökségi tagot visszahívhatja, ha az
(a) a Társaságot vezetői tevékenységével megkárosította;
(b) nem látja el a tisztségből folyó feladatokat.
(2) Az elnökségi tag visszahívását az annak esedékességekor hivatalosan nyilvántartott tagság létszámának a fele kezdeményezheti az Elnökségnél benyújtott, indokolt írásbeli kérelemmel, mely alapján az Elnökség az általános szabályok szerint köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni.
(3) A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással, a szavazás időpontjában hivatalosan nyilvántartott valamennyi tag szavazatainak minősített többségével határoz.
(4) A visszahívásról rendelkező határozatot megfelelően indokolni kell, ellene a 22. § szerinti jogorvoslatnak van helye.
47. § (1) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a Közgyűlésen történteket, különös tekintettel:
(a) a megjelent szavazóképes tagok számát;
(b) a határozatképesség megállapítását;
(c) a véglegesített napirendet;
(d) a határozatokat;
(e) a határozatok meghozatalának időpontját, valamint hatályát;
(f) a határozatot támogatók, ellenzők és tartózkodók számát;
(g) a Közgyűlésen történt egyéb körülményekre való utalást.
(2) A Közgyűlés jegyzőkönyvét az Elnök által kijelölt elnökségi tag vezeti, melynek hitelesítésére a Közgyűlés két tagot választ egyszerű szótöbbséggel.
(3) A szavazatszámláló tagokat szintén a Közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel.
48. § A jegyzőkönyv hitelesítő és a szavazatszámláló egyidejűleg nem lehet ugyanaz a tag.
49. § (1) A Közgyűlésen hozott határozatokat az ülés végeztével az Elnök, valamint az általa kijelölt jegyzőkönyvvezető elnökségi tag aláírja.
(2) Az elfogadott határozatok „Társasági határozatok” című nyilvántartásba történő bevezetésének a jegyzőkönyvvezetéssel megbízott elnökségi tag köteles eleget tenni három napon belül.
(3) A Közgyűlésen elfogadott határozatok „Társasági határozatok” című nyilvántartásba történő bevezetését követően, a jegyzőkönyvvezetéssel megbízott elnökségi tag azonnal intézkedik a Társaság tagságának ezen irányú tájékoztatásáról.
50. § (1) A Közgyűlések jegyzőkönyvei – amelyeknek elválaszthatatlan mellékletét képezik a jelenléti ívek – és határozatai nyilvánosak. A határozatoknak a Társaság hivatalos honlapján való közzétételéről a jegyzőkönyvvezetéssel megbízott elnökségi tag gondoskodik a „Társasági határozatok” című nyilvántartás naprakésszé tételét követően azonnali hatállyal.
(2) A Közgyűlés munkájával kapcsolatos felvilágosítás kérésére, illetve a vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba való betekintésre a tagok, és bármely érdeklődő (felvilágosítást kérő) részére az Elnökkel történő előzetes egyeztetést követően van lehetőség. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az Elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Társaság üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a Társaság kötelezését a felvilágosítás megadására.V.2.
Az Elnökség
51. § A Közgyűlések közötti időszakban a Társaság ügyvezető szerve az Elnökség. amely a Közgyűlés hatásköreit tiszteletben tartva irányítja a Társaság működését.
52. § Az Elnökség tagjai tevékenységükért a Közgyűlésnek tartoznak felelősséggel.
53. § (1) Az Elnökség tagjai a Társaság vezető tisztségviselői, akik a Társaság vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondosság és a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján személyesen kötelesek ellátni.
(2) Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen a Társasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Társaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
(3) Az elnökségi tagok az irányadó jogszabályok, az alapszabály, valamint a Közgyűlés által hozott határozatokban megállapított kötelezettségeik vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.
54. § (1) A Közgyűlés az elnökségi tagságra négy főt választ, akik megválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogi hivatásnak mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oldala képviselve legyen. Ezen két feltételnek egyszerre is megfelelhetnek az Elnökség tagjai.
(2) A Társaság Elnökségének tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(3) Az Elnökséget a Közgyűlés választja meg a Társaság tagjai közül ötéves időtartamra a 45. § alapján. Az elnökségi tagságot már betöltött tagok korlátlan számú alkalommal újraválaszthatók.
55. § Az elnökségi tag vezető tisztsége megszűnik:
(a) a megbízás időtartamának lejártával;
(b) a vezető tisztségről való lemondással;
(c) a Közgyűlés általi visszahívással;
(d) a cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
(e) a 104-106. §-okban megjelölt valamely kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;
(f) a 24. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételek megszűntével.
56. § (1) Az elnökségi tag vezető tisztségéről való lemondására a rendes tag kilépésére vonatkozó 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni ezen szakasz (2) és a (3) bekezdéseiben meghatározott eltérésekkel.
(2) Ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak az új elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában a bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
(3) A lemondás hatályossá válásáig az elnökségi tag a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
57. § Az elnökségi tag visszahívására a 46. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
58. § (1) A megüresedett elnökségi tagsági helyet pótválasztással kell betölteni.
(2) A pótválasztással megválasztott elnökségi tag mandátuma az ötéves ciklus végéig tart.
(3) Amennyiben az Elnökség megbízatásából már csak legfeljebb három hónap van hátra és egyetlen hely üresedett meg, úgy nem kötelező pótválasztást tartani.
(4) Abban az esetben, ha az elnökségi tagok több mint fele egyszerre mond le a tisztségéről vagy az Elnökség tagjainak több mint felének egyszerre szűnik meg a tagsága a megbízatási idő leteltét megelőzően, akkor harminc napon belül rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.
59. § Az Elnökség a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítése során:
(a) a Társaság folyamatos működését irányítja, szervezi;
(b) gondoskodik – a 34. § alapján kötelező jelleggel – a Közgyűlés összehívásáról, valamint szabályszerű működéséről;
(c) előkészíti a Társaság alapszabályának és egyéb (belső) szabályzatainak a tervezetét;
(d) előkészít minden olyan döntést, ami a Közgyűlés hatáskörébe tartozik;
(e) gondoskodik az alapszabályban foglaltak, valamint a Közgyűlés határozatainak a végrehajtásáról;
(f) előkészíti a Társaság gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntéseket;
(g) kidolgozza és a Közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetést, valamint az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet;
(h) kezeli a Társaság működése során keletkezett vagyont;
(i) lefolytatja első fokon a tagsági jogviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárást;
(j) a tagokról nyilvántartást vezet a mindenkori adatvédelmi szabályok érvényre juttatása mellett;
(k) észrevételt tesz, véleményt fogalmaz meg és javaslatokkal él a tagokat érintő kérdésekben
(l) elbírálja a tagok által benyújtott panaszokat;
(m) szervezi és gondozza a Társaság és a különböző más civil szervezetek együttműködéseit;
(n) dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
60. § Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.
61. § (1) Az Elnökséget az Elnök hívja össze.
(2) Az Elnökség ülésére minden elnökségi tag részére meghívót kell küldeni legalább nyolc nappal annak időpontját megelőzően.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
(a) a Társaság pontos nevét és székhelyét;
(b) az elnökségi ülés idejének és helyszínének megjelölését;
(c) az ülés napirendjét.
62. § (1) Az elnökségi ülés napirendjét a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
(2) Az elnökségi ülésre szóló meghívó kézbesítésétől, illetve a Társaság honlapján történt közzétételétől számított öt napon belül az elnökségi tagok a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
(3) A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökségi ülést összehívó Elnök nem dönt vagy azt elutasítja, az elnökségi ülés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
63. § (1) Az Elnökség ülései nyilvánosak, de a személyiségi jogok védelme, valamint az adatvédelem érdekében a nyilvánosság kizárható. A zárt ülésen kizárólag a Társaság Elnökségének tagjai vehetnek részt.
(2) Az elnökségi ülések nyilvánossága érdekében az elnökségi ülésre szóló meghívót a Társaság hivatalos honlapján közzé kell tenni úgy, hogy a meghívó nyilvánosságra hozatala és az ülés napja között legalább nyolc nap időköznek kell lennie
64. § Az Elnökség ülései akkor határozatképesek, ha az Elnökség négy tagja közül legalább három jelen van.
65. § Az Elnökség ülését az Elnök vezeti. Az Elnök akadályoztatása esetén a határozatképes számban jelenlévő elnökségi tagok szótöbbséggel választják meg az ülés levezető elnökét.
66. § (1) Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
(2) Minden elnökségi tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az adott ügyet még azon elnökségi ülés alkalmával a további észrevételek, javaslatok előadása után újból szavazásra kell bocsátani. Amennyiben az újraszavazás esetén sem sikerül dönteni az adott kérdésben, úgy azt elvetettnek kell tekinteni.
(3) Az Elnök távolmaradása során a jelenlevő elnökségi tagok kizárólag egyhangúlag dönthetnek.
67. § Az Elnökség az ülésein hozott határozatairól, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni.
68. § (1) Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az elnökségi ülésen történteket, különös tekintettel:
(a) a megjelent szavazóképes tagokat név szerint megjelölve;
(b) a határozatképesség megállapítását;
(c) a véglegesített napirendet;
(d) a határozatokat;
(e) a határozatok meghozatalának időpontját, valamint hatályát;
(f) a határozatot támogatók, ellenzők és tartózkodók számát;
(g) az Elnökség ülésén történt egyéb körülményekre való utalást.
(2) A jegyzőkönyvet az Elnök által kijelölt elnökségi tag vezeti, amelyet minden elnökségi tag aláír hitelesítés céljából.
69. § (1) Az elfogadott elnökségi határozatok „Társasági határozatok” című nyilvántartásba történő bevezetésének a jegyzőkönyvvezetéssel megbízott elnökségi tag köteles eleget tenni három napon belül.
(2) Az Elnökség ülésén elfogadott határozatok „Társasági határozatok” című nyilvántartásba történő bevezetését követően, a jegyzőkönyvvezetéssel megbízott elnökségi tag azonnal intézkedik a Társaság tagságának ezen irányú tájékoztatásáról.
70. § (1) Az Elnökség üléseinek jegyzőkönyvei – amelyeknek elválaszthatatlan mellékletét képezik a jelenléti ívek – és határozatai nyilvánosak. A határozatoknak a Társaság hivatalos honlapján való közzétételéről a jegyzőkönyvvezetéssel megbízott elnökségi tag gondoskodik a „Társasági határozatok” című nyilvántartás naprakésszé tételét követően azonnali hatállyal.
(2) Az Elnökség munkájával kapcsolatos felvilágosítás kérésére, illetve a vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba való betekintésre a tagok, és bármely érdeklődő (felvilágosítást kérő) részére az Elnökkel történő előzetes egyeztetést követően van lehetőség. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az Elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Társaság üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a Társaság kötelezését a felvilágosítás megadására.
71. § Az Elnökség az ügyrendjét az alapszabályban foglaltakra és a Közgyűlés határozataira tekintettel saját hatáskörében határozza meg.V.2.1.
Az Elnök és Alelnökök
72. § Az Elnök a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítése során:
(a) irányítja a Társaság szakmai és gazdálkodási tevékenységét;
(b) összehívja és vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit;
(c) beszámol a Közgyűlésnek a Társaság ügyeinek intézéséről;
(d) irányítja és ellenőrzi a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok végrehajtását, azok nyilvánosságra hozatalát és az érdekeltekkel való közlését;
(e) kapcsolatot tart más civil szervezetekkel;
(f) jogosult a Társaság képviseletére;
(g) sürgős esetekben eljárhat az Elnökség helyett, köteles azonban döntéséről az Elnökséget annak következő ülésén tájékoztatni, döntése jóváhagyása céljából;
(h) minden olyan feladatot ellát, amelyet a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
73. § (1) Az Elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén a rangidős Alelnök helyettesíti.
(2) Helyettesítés esetén az Alelnök teljes joggal képviseli a Társaságot és gyakorolja az Elnök jogait.
74. § Az Alelnökök a hatáskörükbe tartozó feladatok teljesítése során:
(a) az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítik az Elnököt;
(b) kötelesek az Elnök által rájuk bízott, a Társaság működési körébe tartozó feladatokat ellátni.V.3.
A Felügyelő Bizottság
75. § A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását. Felügyeli, hogy a Társaság működése és gazdálkodása megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, az alapszabályban foglaltaknak és az egyéb belső szabályzatoknak. Szabálytalan működés esetén intézkedik annak helyrehozataláról.
76. § (1) A Felügyelő Bizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai a Társaság ügyvezetését gyakorló Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
(2) A Felügyelő Bizottság köteles évente egyszer beszámolni a tevékenységéről az éves összefoglaló jelentésében a Közgyűlés részére.
77. § A Felügyelő Bizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.
78. § (1) A Felügyelő Bizottság három tagból áll, amely mint testület működik.
(2) A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(3) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés választja meg öt évre, nyílt szavazással, a három legtöbb szavazatot kapott jelölt révén, az Elnökség megválasztásával egyidejűleg. A felügyelő bizottsági tagságot már betöltött tagok korlátlan számú alkalommal újraválaszthatók.
(4) Olyan tag választható erre a tisztségre, aki legalább egy éve a Társaság tagja. Ez alól az alakuló Közgyűlésen és az azt követő egy éven belül megtartott rendes vagy rendkívüli közgyűlésen megválasztott felügyelő bizottsági tagok képeznek kivételt.
79. § A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a 55. §-ban rögzített elnökségi tagsági megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a Társaság Elnökségéhez intézi.
80. § (1) A megüresedett felügyelő bizottsági tagsági helyet pótválasztással kell betölteni.
(2) A pótválasztással megválasztott felügyelő bizottsági tag mandátuma az ötéves ciklus végéig tart.
(3) Amennyiben a Felügyelő Bizottság megbízatásából már csak legfeljebb három hónap van hátra és egyetlen hely üresedett meg, úgy nem kötelező pótválasztást tartani.
(4) Abban az esetben, ha kettő felügyelő bizottsági tag egyszerre mond le a tisztségéről vagy a Felügyelő Bizottság kettő tagjának egyszerre szűnik meg a tagsága a megbízatási idő leteltét megelőzően, akkor harminc napon belül rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.
81. § A Felügyelő Bizottság a Társaság működésének és gazdálkodásának ellenőrzése során a Elnökség tagjaitól jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
82. § (1) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Társaság Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, illetve részt vesznek, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik. Egyebekben a felügyelő bizottsági tagok rendes tagként vesznek részt a Közgyűlésen.
(2) A Felügyelő Bizottság a Társaság működési-szakmai-gazdasági beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a Közgyűlést.
83. § A Felügyelő Bizottság köteles a Társaság intézkedésre jogosult szervét tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
(a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Közgyűlés, esetleg Elnökség döntését teszi szükségessé;
(b) az Elnökség tagjainak a felelősségét megalapozó tény merült fel.
84. § (1) Az intézkedésre jogosult Közgyűlést vagy Elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés vagy az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
(3) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
85. § (1) A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülést tart.
(2) Az ülést a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze. A felügyelő bizottsági ülésre minden tagot a hely, az időpont és a napirend megjelölésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább nyolc nap időköznek kell lennie.
86. § (1) A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, de bármely felügyelő bizottsági tag javaslatára zárt ülés rendelhető el, ha ezt a személyiségi vagy adatvédelmi szempontok igénylik.
(2) A Felügyelő Bizottság ülésének nyilvánossága érdekében a Felügyelő Bizottság ülésére szóló meghívót a Társaság hivatalos honlapján közzé kell tenni úgy, hogy a meghívó nyilvánosságra hozatala és az ülés napja között legalább nyolc nap időköznek kell lennie
87. § A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha annak minden tagja jelen van.
88. § A Felügyelő Bizottság ülését annak elnöke vezeti.
89. § (1) A Felügyelő Bizottság a határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
(2) Minden felügyelő bizottsági tagnak egy szavazata van.
90. § A Felügyelő Bizottság az ülésein hozott határozatairól, intézkedéseiről a soron következő Közgyűlésen köteles beszámolni, továbbá a 32. § (q) pontjának megfelelően évente egyszer számot ad a tevékenységéről az éves összefoglaló jelentésében a Közgyűlés részére.
91. § (1) A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a felügyelő bizottsági ülésen történteket, különös tekintettel:
(a) a megjelent szavazóképes tagokat név szerint megjelölve;
(b) a határozatképesség megállapítását;
(c) a véglegesített napirendet;
(d) a határozatokat;
(e) a határozatok meghozatalának időpontját, valamint hatályát;
(f) a határozatot támogatók, ellenzők és tartózkodók számát;
(g) a Felügyelő Bizottság ülésén történt egyéb körülményekre való utalást.
(2) A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság elnöke által kijelölt felügyelő bizottsági tag vezeti, amelyet minden felügyelő bizottsági tag aláír hitelesítés céljából.
92. § (1) Az elfogadott felügyelő bizottsági határozatok „Társasági határozatok” című nyilvántartásba történő bevezetésének a Felügyelő Bizottság elnöke köteles eleget tenni három napon belül.
(2) A Felügyelő Bizottság ülésén elfogadott határozatok „Társasági határozatok” című nyilvántartásba történő bevezetését követően azonnal intézkedik a Társaság tagságának ezen irányú tájékoztatásáról.
93. § (1) A Felügyelő Bizottság határozatainak a Társaság hivatalos honlapján való közzétételéről a Felügyelő Bizottság elnöke gondoskodik a „Társasági határozatok” című nyilvántartás naprakésszé tételét követően azonnali hatállyal.
(2) A Felügyelő Bizottság irataiba való betekintésre a tagok, és bármely érdeklődő részére a Felügyelő Bizottság elnökével történő előzetes egyeztetést követően van lehetőség.V.4.
Szakmai tagozatok
94. § A Szakmai tagozatok a Társaság munkáját segítő szakmai testületek.
95. § (1) Szakmai tagozatot a Közgyűlés hozhat létre legalább három tag vagy az Elnökség kezdeményezésére.
(2) A Szakmai tagozat létrehozására irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
(a) a szakmai terület leírását;
(b) a működési célok kifejtését;
(c) a szakmai tagozat alapító tagjait és első vezetőjét.
96. § Egy társasági tag több Szakmai tagozat munkájában is részt vehet.
97. § A Szakmai tagozat a munkáját az Elnökséggel együttműködve – a szakmai tagozatot vezető tag személyén keresztül –, azt folyamatosan tájékoztatva végzi. Az eredményes tevékenység végzéséhez szükséges szakmai és anyagi támogatást az Elnökség a lehetőségekhez mérten megadja.
98. § A Szakmai tagozat a kutatásait, egyéb programjait a Társaság nevében végezheti, amennyiben arra az Elnökség felhatalmazást ad. Az Elnökség eseti alapon dönt ilyen kérdésekben.
99. § A nem működő, azaz egy évben legalább egy alkalommal szakmai kiadványt megjelentető vagy egyéb programot nem szervező Szakmai tagozatot az Elnökség kezdeményezésére a Közgyűlés felszámolhatja.
100. § (1) A Szakmai tagozat vezetője a Társaság bármely tagja – beleértve az Elnökség tagjait is – lehet, akit az adott tagozathoz tartozó társasági tagok maguk közül választanak meg egyéves időtartamra, minősített többséggel.
(2) A Szakmai tagozat vezetői tisztségét már betöltött tagok többször újraválaszthatók.
101. § A Szakmai tagozat éves munkájáról beszámolót készít, amelyet a Közgyűlés fogad el a Szakmai tagozat vezetőjének előterjesztését követően.VI. fejezet
A Társaság képviselete
102. § (1) A Társaság képviseletére az Elnök jogosult. A képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
(2) Az Elnök akadályoztatása esetén a Társaság képviseletére két elnökségi tag jogosult együttes aláírással.
103. § A Társaság bankszámlája felett való rendelkezéshez két elnökségi tag együttes aláírása szükséges.VII. fejezet
Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok
104. § (1) A Társaság Közgyűlésének és Elnökségének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján
(a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
(b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
(a) a Társaság Elnöke vagy a Társaság Elnökségének tagja (ide nem értve a Társaság Közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be);
(b) a Társasággal e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
(c) a Társaság cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást;
(d) az (a)-(c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
105. § (1) Valamely közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet a Társaság elnökségi tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
(a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
(b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
(c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;
(d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(2) A Társaság elnökségi tagjai, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.
106. § A Társaság működésében semmilyen formában nem vehet részt az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül.VIII. fejezet
A Társaság vagyona, gazdálkodása, beszámolási kötelezettsége
107. § (1) A Társaság vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, illetve jogi személyek és magánszemélyek pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásaiból képződik.
(2) A tagok által fizetendő éves tagdíj mértékéről a tagok minden év első Közgyűlésén hoznak határozatot.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján megállapított tagdíj az erről hozott tárgyévi közgyűlési határozat meghozatalát követő tizenöt napon belül esedékes.
108. § (1) A Társaság jogi személyként bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért (kötelezettségeiért) saját vagyonával köteles helytállni. A Társaság tagjai a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(2) Ha a Társaság tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a Társaság jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag korlátlanul köteles helytállni.
109. § (1) A Társaság az alapszabályában meghatározott célok megvalósítása érdekében, éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A Társaság az alapszabályában meghatározott céljai megvalósításához szükséges cél szerinti tevékenységet folytathat, továbbá az anyagi feltételek megteremtése érdekében – minimális mértékben, csak a céljaihoz igazodóan, azokkal közvetlenül összefüggő, illetve azok megvalósulását nem veszélyeztető – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet.
110. § (1) A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat, azt az alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységeire kell fordítania.
(2) A Társaság az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
(3) A Társaság által nyújtandó bárki által megismerhető, valamint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit az online és – amennyiben indokolt – a nyomtatott sajtó útján nyilvánosságra kell hozni.
(4) A Társaság az Elnökségének tagját, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
111. § (1) A Társaság a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
(2) A Társaság bevételei:
(a) az alapító tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
(b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
(c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
(d) a Társaság eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
(e) a tagdíj;
(f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel;
(g) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
(3) A Társaság költségei (ráfordítások, kiadások):
(a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;
(b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
(c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;
(d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(4) A Társaság nyilvántartásaira egyebekben a közhasznú szervezetekre irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
112. § (1) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai feladataikat díjazás nélkül látják el.
(2) A Társaság Elnökségének, valamint a Felügyelő Bizottságának a tagjai csak a Közgyűlés hozzájárulásával részesülhetnek juttatásban. Ez a szabály nem vonatkozik az indokolt költségtérítésre.
113. § (1) A Társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.
(2) Az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, mely dokumentumok tartalmazzák:
(a) a számviteli egyszerűsített éves beszámoló mérlegét;
(b) a számviteli egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatását;
(c) a Társaság azonosító adatai;
(d) a tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatását;
(e) a Társaság közhasznú tevékenységének bemutatását (tevékenységenként);
(f) a költségvetési tevékenység érdekében felhasznált vagyon kimutatását;
(g) a cél szerinti juttatások kimutatását;
(h) a vezető tisztségviselőknek nyújtott támogatást;
(i) a közhasznúsági jogállás megállapításához szükséges mutatókat;
(j) támogatásonként részletezett módon a támogatási program elnevezését; a támogatás forrását (a központi költségvetésből, az önkormányzati költségvetésből, a nemzetközi forrásból, továbbá más gazdálkodótól kapott támogatás megjelölését); a támogatás időtartamát; a támogatás összegét (ehhez kapcsolódóan annak felhasználására vonatkozó részletadatokat); a támogatás típusát; valamint a tárgyévben felhasznált összeg részletezetését jogcímenként; továbbá az adott támogatás tárgyévi felhasználásának szöveges bemutatását;
(k) a Társaság adott üzleti évben végzett főbb tevékenységeinek és programjainak a bemutatását.
(3) A Társaság éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
(4) A Társaság köteles a beszámolóját és közhasznúsági mellékletét a tárgyév május 31. napjáig az Országos Bírósági Hivatalnál történt letétbe helyezni, illetve ezzel egyidejűleg a saját honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.IX. fejezet
A Társaság megszűnése
114. § A Társaság jogutódlással szűnik meg:
(a) ha más egyesülettel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesül;
(b) ha különválás vagy kiválás útján több egyesületté szétválik.
115. § (1) A Társaság jogutód nélkül szűnik meg:
(a) ha a Közgyűlés a Társaság megszűnését kimondja;
(b) ha az arra jogosult szerv megszűnteti;
(c) ha a Társaság céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
(d) ha a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogutód nélküli megszűnés feltétele mindegyik esetben, hogy a Társaság vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően az illetékes bíróság a Társaságot a nyilvántartásból törli.
116. § (1) A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Társaság céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Társaság törlésével száll át az új jogosultra.X. fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
117. § (1) A Társaság feletti általános törvényességi felügyeletet a Társaságot nyilvántartó Szegedi Törvényszék látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a Társaság döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
(2) A Társaság közhasznú működése feletti törvényességi ellenőrzést a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
(3) A Társaság adó- és pénzügyi ellenőrzését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék látja el.
(4) Az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet végzi.
(5) A Társaság által végzett egyes tevékenységek felett a tevékenység célja szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
118. § (1) Az alapszabály szerves részét képezik a következő mellékletek:
(a) az alapító tagok névsora (1. számú melléklet);
(b) a belépési nyilatkozat formanyomtatványa (2. számú melléklet);
(c) a tagok nyilvántartása (3. számú melléklet).
(2) A (1) bekezdésben meghatározott mellékletek megőrzése, vezetése a mindenkori Elnökség feladata. A tagok nyilvántartásának a módosításához nem szükséges a Közgyűlés jóváhagyása.
Kelt: Budapesten, a Társaság 2014. május 26. napján megtartott VI. rendes Közgyűlésén.