2013. július 1-jén lépett hatályba Magyarország negyedik Büntető törvénykönyve, a 2012. évi C. törvény. Az új büntetőkódex hatályba lépésének napján tartotta meg a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság (MJÁT) Bűnügyi Tudományok Szakmai Tagozata a „Fiatal büntetőjogászok az új Büntető törvénykönyvről” című tudományos és szakmai konferenciáját az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) rendezvénytermében.

A konferencia célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson a büntetőjog tudományának fiatal, ám tehetséges művelői számára véleményük megfogalmazására az új Btk.-val kapcsolatban, elősegítve ezzel az eszmecserét, és alapot teremtve a későbbi esetleges együtt-gondolkodásnak. A rendezvényen gyakorlati szakemberek, egyetemi oktatók és az OKRI munkatársai osztották meg kutatási eredményeiket, tapasztalataikat.

A konferencia délelőtti szekcióján első előadóként Dr. Mészáros Ádám, a MJÁT Bűnügyi Tudományok Szakmai Tagozatának vezetője, az OKRI főmunkatársa ismertette és értékelte az új Btk. megalkotásának előzményeit és körülményeit, kitérve a jogalkotás színvonalát, a jogbiztonságot, az állampolgárok jogszabályokba vetett bizalmát és a jogalkalmazás színvonalát meghatározó jogalkotási követelményekre. Ezt követően a bűncselekmény törvényi fogalmának elmaradt változásáról és a büntetés törvényi fogalmának hiányáról tartott előadást.

Szintén büntetőjog-dogmatikai kérdéseket vetett fel Dr. Ambrus István, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszékének egyetemi tanársegédje, a Kecskeméti Járási Ügyészség fogalmazója, aki a bűncselekményi egység és bűnhalmazat témakörével foglalkozott. Előadásában, amelyet a bírói gyakorlatból vett példák színesítettek, a folytatólagos bűncselekmény és az érték-egybefoglalás szabályaiból fakadó problémákra tért bővebben ki.

A jogos védelem új szabályozásával kapcsolatos dilemmáit Dr. Bolyky Orsolya, az OKRI munkatársa ismertette. Előadásában előbb a jogintézmény szabályozásának történetét mutatta be, majd az Alaptörvénybe való illeszkedés kérdésével, és az új Btk.-beli szabályozással kapcsolatban felmerülő aggodalmakkal foglalkozott.

A Fővárosi Főügyészség főügyészségi ügyésze, Dr. Antal Szilvia a szankciótant érintő változásokról szólt abból a szempontból, hogy az új szabályozás mennyiben érinti a börtönnépesség alakulását. Ebben a körben a feltételes szabadságra bocsátás megváltozott szabályaira utalt, de említést tett a kitiltás és a pénzbüntetés változásairól is.

A konferencia délutáni szekcióját Dr. Hautzinger Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Bevándorlási és Állampolgársági Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense nyitotta. Előadása témájául a katona büntetőjogi fogalmának metamorfózisát választotta, amelynek során bemutatta, illetve értékelte a normaszöveg változását egészen az új Btk. első Előterjesztésétől a törvény elfogadását követő, még a hatálybelépés előtt bekövetkezett változásokig.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, Dr. Deres Petronella a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel foglalkozott. Előadásában kitért a tényállások tartalmát és szerkezetét meghatározó nemzetközi dokumentumokra, majd ismertette a legfontosabb változásokat és a felmerülő értelmezési kérdéseket.

A konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszékének egyetemi tanársegédje, Dr. Inzelt Éva előadása zárta, amely azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy segíti-e az új Btk. a korrupció visszaszorítását? Mivel maga a korrupció is több oldalról megragadható jelenség, az előadás is több oldalról közelítve meg a kérdést, értékelte az új törvényi szabályozást.

A konferencián készült fotók a „Fotógaléria„ menüpontban tekinthetők meg.